Munkáséri tavak: Ismét lahalásztunk

 

Jobb időt álmodni sem lehetett

tizenharmadikára szombaton

Programajánló: Egy évadzáró

lehalászás a nevelőtavon.

 

A forgatókönyv már rutinmunka,

hagyományőrző, vallhattuk joggal

csapatjáték, össznépi alapon,

kibővítve profi halászokkal

 

Indult a csónak, húzva a hálót

üzent a vízköz, néhány hal kicsap

ára van az ősi szenvedélynek

süppedő lábak, fröccsenő iszap

 

De mit számít egy iszappakolás,

egy-egy lábról lemaradó csizma,

a többség mindezt már fel sem veszi

és meg sem rándul arcának izma

 

A két parton húzott hálóvégek

lassan közeledve összeértek

hálóölben ott feszült a zsákmány,

mennyisége nem kevés, temérdek

 

A több hal és az iszap miatt is

gondot jelentett volna a késés,

ezért mindenki hozta önmagát

gyors halhordás, válogatás, mérés

 

Sok szép csukát, amurokat láttunk

mire kijelenthettük, hogy vége

és az időnk is hasznosan telt el

mindennek meglett az eredménye

 

Csak a pillanat az, mely tovaszáll

az emlékek örökre maradnak

örülünk, hogy részese lehettem

egy jól szervezett sikeres napnak

 

Néhány horgásztársunk fotózott is

exponált filmkockákat a gépen

megörökítve kollektívánkat

egy számunkra fontos eseményen

 

 

Köszönet a résztvevőknek

Mindenkinek eredményes horgászatot kívánok

Horgászüdvözlettel:

Kovács Ferenc

 

Tatabánya, 2010. november 20.