Munkáséri tavak: Ismét lahalásztunk
Jobb időt álmodni sem lehetett
tizenharmadikára szombaton
Programajánló: Egy évadzáró
lehalászás a nevelőtavon.
A forgatókönyv már rutinmunka,
hagyományőrző, vallhattuk joggal
csapatjáték, össznépi alapon,
kibővítve profi halászokkal
Indult a csónak, húzva a hálót
üzent a vízköz, néhány hal kicsap
ára van az ősi szenvedélynek
süppedő lábak, fröccsenő iszap
De mit számít egy iszappakolás,
egy-egy lábról lemaradó csizma,
a többség mindezt már fel sem veszi
és meg sem rándul arcának izma
A két parton húzott hálóvégek
lassan közeledve összeértek
hálóölben ott feszült a zsákmány,
mennyisége nem kevés, temérdek
A több hal és az iszap miatt is
gondot jelentett volna a késés,
ezért mindenki hozta önmagát
gyors halhordás, válogatás, mérés
Sok szép csukát, amurokat láttunk
mire kijelenthettük, hogy vége
és az időnk is hasznosan telt el
mindennek meglett az eredménye
Csak a pillanat az, mely tovaszáll
az emlékek örökre maradnak
örülünk, hogy részese lehettem
egy jól szervezett sikeres napnak
Néhány horgásztársunk fotózott is
exponált filmkockákat a gépen
megörökítve kollektívánkat
egy számunkra fontos eseményen
Köszönet a résztvevőknek
Mindenkinek eredményes horgászatot kívánok
Horgászüdvözlettel:
Kovács Ferenc
Tatabánya, 2010. november 20.